A zsír nem hizlal, ellentétben a cukorral, ami árt a májnak, összezavarja a hormonrendszert és soha nem adja meg a jóllakottság érzését. Az elhízásért valójában a cukor és nem a zsír a felelős.

Higgyétek el, lassan nálunk is újra divatban jön a zsír fogyasztása. Én már követem ezt a vadiúj trendet, mert engem az eddig olvasott tanulmányok igenis meggyőztek arról, hogy a zsír jó.
Sokan úgy nőttünk fel, hogy a zsír az emberi szervezet számára rossz és egészségtelen, mert megemeli a koleszterinszintet és szívproblémához vezet. Az USA-ban a ’60-as években terjedt el ez a nézet, amikor is az akkori elnök szívrohamot kapott. A tragédia okát egy kutatócsoport a telített zsírok fogyasztásában látta. Ez a nézet beindította a zsírszegény élelmiszerek iparágát. Elkezdtünk margarint enni vaj helyett, és előtérbe kerültek a növényi étolajok (pl. repce, kukoricaolaj).
Nemrégiben azonban kiderült, hogy a több mint ötven évvel ezelőtt elvégzett kutatás alapjául szolgáló tudományos magyarázat téves. A táplálkozáskutatók rájöttek, hogy az elhízásért és a szívproblémákért valójában a cukor a felelős. Ennek ellenére tovább virágzik a zsírszegény iparág, ami a mai napig nagy üzlet. Azt azonban nem reklámozzák, hogy a zsírszegény élelmiszereket telepumpálják magas fruktózkoncentrációjú kukorica sziruppal (HFCS – high fructose corn syrup) az ízfokozás és az állományjavítás miatt.
A zsír fogyasztása eltelít, mert az evés közben termelődő úgynevezett „étvágyhormonoktól” már kis mennyiség után azt érezzük, jól laktunk. Biztosan észrevettétek már ti is, hogy ha sajtokat vagy dióféléket esztek, szinte azonnal megszűnik az éhségérzet.
A lényeg az egészséges egyensúly megtalálása, vagyis ha mindenből egyenlően fogyasztunk, nem hízunk el. Még a zsírtól vagy a hústól sem.
A zsírra is nagy szüksége van a szervezetünknek, hiszen aktiválja az anyagcserét több fontos vitamin (pl. D-vitamin) szintézise révén. Vagyis a jó zsírok fogyasztása még a fogyásban is segíthet. A különböző zsírokról egy következő blogbejegyzésemben írok majd.
Sajnos az ember úgy lett megalkotva, hogy cukorból bármennyit ehet, a szervezete nem észleli. Mivel nem „kapcsol be” az étvágyhormon, habzsolhatjuk a csokit, a sütiket reggeltől estig anélkül, hogy telítődnénk. Ezért vagyunk képesek meginni egyszerre akár egy fél liter szénsavas vagy rostos üdítőt. De vajon képesek lennénk-e egyszerre ugyanennyit meginni egy zsíros joghurtból. Kétlem!
Néhányan azt állítják, hogy a fruktóz (gyümölcscukor) jó, mert nem ingatja meg hirtelen az inzulinkoncetrációnkat, nem úgy, mint a glükóz. Az alacsony GI (glikémiás index) termékeket (pl. agave), amelyek lassabban bomlanak le, ezáltal lassabban emelik a vércukorszintet, cukor-alternatívaként szokták emlegetni. Azonban vigyáznunk kell ezekkel a termékekkel, mert ahhoz, hogy egy élelmiszert alacsony GI-nek nyilváníthassanak, tele kell, hogy nyomják fruktózzal.
A fruktóz tehát közvetlenül alakul át zsírrá, terhelve ezzel a májat. Végül a zsírsavakból zsírszövet, azaz háj lesz.
A cukor összezavarja hormonrendszerünket is. Ez pedig bonyolult sóvárgásokhoz és hiánybetegségekhez vezet… és csak dőzsölünk a cukor mámorában tovább…
De mi hamarosan leszámolunk a cukorral! Remélem, gondolatban már velem vagytok!

Az előzőek:
Első rész
Második rész